A rekorder szak idén a nemzetközi gazdálkodás a Corvinuson 463 ponttal, általános orvosi képzésre 417-tel is be lehet jutni, a jogászok 416 pont alatt a legtöbb helyre nem jutottak be. Kecskeméti agyagmérnök 246 ponttól lehet valaki. Megjelentek a 2011-es felvételi ponthatárok.

Gazdálkodás és menedzsment

Idén a legnépszerűbb szakirány a gazdálkodás és menedzsment szak volt, erre jelentkeztek a legtöbben. Erre a szakra az Általános Vállalkozási Főiskolán 396 volt a ponthatár, a Corvinuson 457, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 395, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán pedig 396.

Turizmus és vendéglátás

A második legnépszerűbb szakirány a turizmus és vendéglátás volt a jelentkezők körében. A Corvinuson erre a szakra 451, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fősikolán 397, a Debreceni Egyetemen 397, a Szolnoki Főiskolán 396 pont volt a határ.

Orvosi képzések

Idén közel 50 százalékkal emelkedett az orvosi képzésre felvehetők száma, de be lehetett kerülni általános orvosi szakra már 417 ponttal is. A Semmelweis Egyetemen államilag finanszírozott általános orvosi képzések 436 pont volt a határ, Debrecenben, Pécsett és Szegeden 417.

Jogászképzés

Az ELTE Jogi Karán a legmagasabb a ponthatár jogászoknak idén. Az ELTE-n 427, a Pázmányon 419, a Miskolci Egyetemen 417, Pécsett és Szegeden 418, a Széchenyi István Tudományegyetemen 416 pont volt a határ.

Kommunikáció szak

A kommunikáció és médiatudományi szakok közül kiemelkedik az ELTE, itt 442 a ponthatár államilag finanszírozott nappali alapképzésen. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 415, a Kodolányi János Főiskolán 414, Pécsett 414, Debrecenben 412 volt a ponthatár.

Építészmérnök

A Budapesti Műszaki Egyetemen 346 pont kellett az építészmérnöknek jelentkezőknek. A pécsi és a debreceni egyetem műszaki karán és a 293 pont kellett.

Pszichológia

Pszichológusoknak az ELTE-n és Szegeden kellett a legtöbb pontot elérni. Az ELTE-n 439, Szegeden 430 pont volt a határ. Debrecenben 417, Pécsett 413 ponttal lehet bejutni erre a képzésre.

Politológia

A politológusok szakok közül kiemelkedik a Corvinus képzése. Itt 449 pont kell a bejutáshoz, míg az ELTE jogi karán 435, a Pázmányon 424, a miskolci egyetemen 424, a pécsi egyetemen 422.

Művészeti képzések

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen színművész szakra 400 pont kell a bejutáshoz. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen az alkalmazott látványtervezésen a ponthatár 394. A Budapest Kortárstánc Főiskolán a táncművészeknek 392, a Magyar Táncművészeti Főiskolán 220 pontot kellett szerezniük. Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen az építőművészet szakot választóknak 380 pont kell.

Anglisztika

Angol szakra az ELTE-n 401, a szegedi egyetemen 367, a pécsi egyetemen 369, a miskolcin 367, a debrecenin 369, a nyíregyházi főiskolán 367 pont kellett.

Történelem szak

Történelem szakon az ELTE-n a legmagasabb a ponthatár, 401. Debrecenben, Pécsett és Szegeden 389, a Károlin 387, Miskolcon 385 a ponthatár.

szólj hozzá: A Corvinus a legkeményebb

 Alacsony ponthatárok

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán emberi erőforrások szakra már a minimális 200 ponttal is be lehetett kerülni, akárcsak a Dunaújvárosban indult gazdaságinformatikus képzésre. A Wesley János Lelkészképző Főiskolán indult környezettan szakon 212 pont kellett.

A Rendőrtiszti Főiskolán igazgatási- biztonsági szakirányra 232 pont kellett, az Óbudai Egyetemre mérnök informatikusnak jelentkezőknek 237 pont kellett, a könnyűipari mérnököknek 240. Kecskeméti agyagmérnök 246 ponttól lehet valaki. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kórusvezető szakirányhoz 296 pontot kellett elérni.

Ugyanannyi jelentkező, kevesebb hely

Majdnem minden ötödik jelentkező (19,3 százalék) valamilyen gazdaságtudományi képzésre szeretett volna leginkább bejutni, tíz százaléknál többen választották első helyen a műszaki képzést (13,7 százalék), kilenc-tíz százalékkal nőtt a művészeti és művészetközvetítési képzésre jelentkezők száma 2011-ben. A társadalomtudományi és bölcsészettudományi karokat viszont kilenc-tíz százalékkal kevesebben választották a tavalyihoz képest (a bölcsészettudományi képzésre jelentkezők száma így is tíz százalék fölött maradt).

A legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakot jelöltek meg elsőként (3694), második helyre szorítva a tavaly legnépszerűbb turizmus-vendéglátást (3622). A mérnök-informatikus képzés megtartotta a tavalyi harmadik helyét (2836), a gépészmérnöki képzés két helyet javítva idén a negyedik helyre ugrott (2576).

Alapképzésre összesen 95 660-an, egységes, osztatlan szakokra (orvosi, jogász) 10 622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzésre pedig 25 506-an adtak be kérelmet (ugyanannyian, mint 2010-ben). A tavalyi 56 ezres felsőoktatási keretszámot az idén 53 ezer főre csökkentette a kormány. A bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévest fogadnak szeptembertől - ezeken a karokon valószínűleg magasabb lesz a ponthatár a tavalyihoz képest. Emelkedett viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon.

A felvételizők számáról itt olvashat részleteket.

Te mit tudsz erről mesélni?

origo